발표 논문
| 이달의 논문 2024년 4월 | ||
|---|---|---|
| 등록일 : 2024.12.13 | ||
Impact of One-Piece Fronto-Orbital Distraction Osteogenesis on Orbital Morphology and Strabismus Development in Unilateral CraniosynostosisAffiliations
AbstractBackground: Unicoronal craniosynostosis (UCS) is associated with orbital dysmorphologies that underlie ophthalmologic dysfunctions, such as strabismus. This study aimed to assess orbital dysmorphology in patients with UCS and how it changes after fronto-orbital distraction osteogenesis (FODO), and to analyze the features of new-onset strabismus. Methods: A retrospective analysis was conducted on 19 patients with UCS who underwent FODO between May of 2008 and November of 2020. Ophthalmologic records and computed tomographic scans were reviewed. Seven parameters, including width, height, volume, and four-direction orbital angles were evaluated in patients with UCS and compared with those of age-matched control subjects. Results: The superolateral angle and vertical angle of the ipsilateral orbit and the superomedial angle (SMA) of the contralateral orbit were more obtuse than those of the controls. Following FODO, the ipsilateral superolateral angle was decreased from 69.2 ± 5.4 degrees to 59.1 ± 4.2 degrees ( P = 0.001), and the contralateral SMA was decreased from 64.8 ± 5.8 degrees to 60.2 ± 6.0 degrees ( P = 0.003). Four of the 17 patients without strabismus in the preoperative period developed strabismus, and the horizontal type was the most common. Logistic regression analysis demonstrated a significant association between new-onset strabismus and SMA difference between both orbits (OR, 1.39; P = 0.041). Conclusions: Orbital dysmorphology in the UCS is bilateral, and the orbital roofs are dysmorphic. The bilateral orbital roofs are lifted toward the fused coronal suture and can be improved after FODO. Horizontal strabismus, such as esotropia and exotropia, is common after FODO, and superomedial orbital roof asymmetry may play a role in its development.
Successful replantation of an avulsed frontal scalp through microvascular anastomoses of only one artery and one vein: a case reportAffiliations
AbstractScalp avulsion is a devastating injury. The best possible procedure is replantation. Several successful scalp replantations with anastomoses of several vessels in large defects have been reported. In this report, we present a case of replantation of a large scalp avulsion using revascularizing with only one artery and vein. Despite the initial signs of flap congestion, we could predict the survival of the replanted scalp and terminate the procedure after detecting good perfusion and washout with indocyanine green fluorescence imaging. The procedure was successful following the patient's recovery of sensory and sweating functions without complications such as flap necrosis or infection. Several important factors for successful scalp replantation with positive esthetic and functional outcomes were considered. Keywords: Arteriovenous anastomosis; Case reports; Degloving injuries; Microsurgery; Replantation; Scalp.
[Free thin anterolateral thigh flap in head and neck surgery][Article in Hungarian]
Affiliations
AbstractEl?rehaladott szájüregi daganatok eltávolítása után kialakult kiterjedt szövethiányok helyreállítására funkciómegtartó céllal a leggyakrabban alkalmazott eljárás a mikrovaszkuláris technikával végzett szabad szövetátültetés. Hazánkban a felületes szájüregi hiányok helyreállítására a leggyakrabban választott szabadlebeny a radiális alkarlebeny. Els?sorban vastagabb vagy nagyobb kiterjedés? hiányokra alkalmazzuk az anterolateralis comblebenyt. Az alkarlebeny esetén azonban a donorterületi szöv?dményráta jóval magasabb. Vékonyított anterolateralis comblebeny a hátrányokat kiiktatva alkalmas lehet az alkarlebeny intraoralis alkalmazása helyett.A korábban nyelvtumor miatt operált, alkarlebennyel rekonstruált és besugarazott 69 éves n?betegnél a korábbi m?téti terület szélén a követéses kontrollvizsgálat során recidív tumort verifikáltunk. Az Onkoterápiás Bizottság döntését követ?en a recidíva eltávolítását, tangencionális mandibula reszekciót és szabad lebenyes helyreállítást terveztünk tracheotomiás védelemben. El?zetes kézi dopplerrel és duplex ultrahanggal történ? perforátor meghatározás után, a jobb combon a perforátorra centrálva 6 × 8 cm-es superficialis fascia rétegében vékonyított anterolateralis comblebenyt preparáltunk. A lebeny vastagsága 6-8 mm, az érnyél hossza 12 cm volt, mely az intraoralis hiányra ideális volt. A nyakon elkészített mikrosebészeti anasztomózis után a donorterületet primeren zártuk.A lebeny keringése mindvégig kielégít? volt. A tracheotomiát a posztoperatív 11. napon megszüntettük, perorális táplálkozása a posztoperatív 14. napon helyreállt.Az anterolateralis comblebeny sokrét?sége az anatómiájában rejlik. A korábban csak nagyobb és vastagabb hiányokra használt anterolateralis comblebeny jó adaptálhatósága és megfelel? mérete miatt felületesebb hiányokra is alkalmas. A korábban alkarlebennyel helyreállított hiányok pótlására a hasonló tulajdonságokkal rendelkez? vékonyított anterolateralis comblebeny is alkalmazható azzal a jelent?s el?nyével együtt, hogy a donorhely morbiditása minimális az alkarlebennyel szemben. Keywords: anterolateralis comblebeny; fej-nyak sebészeti helyreállítás; flap thinning; free flap; free thin flap; head and neck reconstruction; oral cancer; perforator flap; perforátor lebeny; szabadlebeny; szájüregi daganat; thin anterolateral thigh flap; vékonyított szabadlebeny. |
||
- 이전글
- 이달의 논문 2024년 3월
- 다음글
- 이달의 논문 2024년 5월
